7 Fő Bűn
Móra Ferenc (1879-1934) a magyar irodalom egyik jelentős mestere, számos, az ifjúság számára írt könyvek szerzője. Nem korszakos nagy művész, nem remekművek vagy hatalmas alkotások jellemzik munkásságát. Egyszerűen jó és érzékeny író, akit élvezet olvasni. Élvezet olvasni, mert stílusa az élő beszédre emlékeztet, témái érdekesek és mély emberség és szeretet sugárzik írásaiból. A kisemberek sorsának, a legfontosabb emberi érzéseknek és a gyermekek világának krónikása. Szava halk, s éppen ez a halk hang ejti rabul az olvasót - legyen az gyermek vagy felnőtt. A gyermekek között legnépszerűbb műve a Kincskereső kisködmön, amely nem csupán gyermekek számára készült gyönyörűséges olvasmány, de Móra művészi önéletrajza is. Nem elsősorban tényleges élményeit írta meg, hanem gyermekkora érzéseit örökítette meg a méltán szeretett könyvben. Bár a regényben sok a meseelem, a főhős, a gyermek Gergő élő és hiteles alakként ismerkedik környezetével, a felnőttek felemás világával és természetesen saját lelkével is.
GARANTÁLTAN PONTOS ÉS RÉSZLETES TARTALOM, AMIT MAGYAR SZAKOS PEDAGÓGUSOK SEGÍTSÉGÉVEL ÁLLÍTOTTUNK NEKED ÖSSZE!
Egy emlékezetes jelenet Megy a ködmön világgá. Ferkót folyamatosan csúfolják, és az osztály rosszfiúja, Cintula meg is veri. A kisfiú nem mer visszaütni, mert "Cintula olyan erős, hogy egy kézzel is megbírja a tótágast". Ferkó barátja, Messzi Gyurka varázskalapot ajándékoz neki, amitől "százszor olyan erős lesz, mint előtte volt", s így a kisfiú végre ki tud állni magáért. Az öreg csősz végül elárulja, hogy nincs és nem is volt varázserő a kalapban. Ferkó így rájön: a mesék arra tanítanak, hogy önmagában higgyen. Plakát Tervező: Zelenák Crescencia (forrás: NFI)
Nyomtatott kiad�s: Budapest: M�ra, 1967 URL: URN:
Összefoglaló Móra ebben a könyvben is, mint majdnem minden ifjúsági művében, saját gyermekkorát idézi. Szép magyar nyelvével, könnyes humorával a Kincskereső kisködmön a magyar gyermekirodalom egyik gyöngyszeme. Egy Gergő nevű kisfiúról szól a mese, akinek apja, az öreg szűcs gyönyörű kisködmönt varr, de a ködmön csak akkor kényelmes, ha viselője emberül viselkedik. Ha rosszat tesz, azonnal szorítani kezd. És ez a mesebeli kiskabát bearanyozza a szegény falusi gyerek életét, és álomvilágba, de a valóság álomvilágába viszi az olvasót, bemutatva a szegénységgel küszködő derék apát, a csendes, jóságos anyát és a körülöttük élő embereket.
Árakkal kapcsolatos információk A webáruházunkban () felsorolt árak csak az itt értékesített termékekre vonatkoznak. Eredeti ár: a könyvre nyomtatott ár, a kiadó által ajánlott fogyasztói ár, ami megegyezik a bolti árral (bolti akciók esetét kivéve) Online ár: csak saját webáruházunkban () leadott megrendelés esetén érvényes Bevezető ár: az első megjelenéshez tartozó kedvezményes ár (előrendelés esetén is érvényes) Kedvezményes ár: a Móra által egyedileg kalkulált kedvezményes ár, amely csak meghatározott időszakokra érvényes
Így aztán, ha bűnt követ el, a kabát szorítani kezd, és már egyáltalán nem kényelmes viselet. Az élet nagy igazsága kezd Gergő számára is egyértelművé válni, miszerint a tündér nem is az ő ködmönében lakozik, hanem az emberek szívében. Segítségével valódi kincsre lel, megtalálja önmagát és a saját lelkéhez vezető utat. Olvasónapló: SZÉPEN SZÓLÓ MUZSIKA Gergő egy utcai árusnak friss vizet adott, s az cserébe egy körtemuzsikát adott neki, ami csak akkor szólal meg, ha jó gyerek fújja. Egész végig fújta Gergő, még a beteg húgának sem akarta odaadni. Később már odaadta volna, de Marika meghalt. Onnantól kezdve nem szólalt meg a körtemuzsika. HALLGASD MEG TE IS A MAGYAR TANÁROK ÁLTAL KIDOLGOZOTT OLVASÓNAPLÓINKAT! A TELJES HANGANYAG LETÖLTÉSÉHEZ KÜLDD EL SMS-BEN SULI 10 KÓDOT A 06-90-888-310 TELEFONSZÁMRA! A szolgáltatás ára: 1016 Ft " Kiskorúak csak felnőtt beleegyezésével vásárolhatnak. " GARANTÁLTAN PONTOS ÉS RÉSZLETES TARTALOM, AMIT MAGYAR SZAKOS PEDAGÓGUSOK SEGÍTSÉGÉVEL ÁLLÍTOTTUNK NEKED ÖSSZE!
színes magyar játékfilm, 1972, rendező: Szemes Mihály író: Móra Ferenc, forgatókönyvíró: Szemes Marianne, operatőr: Szécsényi Ferenc, vágó: Morell Mihály, zene: Jeney Zoltán, főszereplők: Szűcs Gábor, Gruber István, Szirtes Ádám, Bihari József, Haumann Péter, Medgyesi Mária, 101 perc A film adatlapja a Filmkeresőn Miről szól? Ferkó (Szűcs Gábor) szegénységben, de szeretetben él a szüleivel és nagybeteg kishúgával. Képzeletével színezi szebbre a valóságot, amelyet tündérek, markolábok és rejtélyes kincsek népesítenek be. Édesapja (Haumann Péter), a foltozószűcs csodás kisködmönt varr neki, amelybe beleköltözik a magyar tündér. Mitől különleges? A Kincskereső kisködmön Móra Ferenc szomorkásan szép regényének többnyire hű adaptációja. Az egymáshoz lazán kapcsolódó történetekből jó arányérzékkel emeli ki a fontosabbakat, de Móra Ferenc tündérmesei realizmusát csak részben tudja átköltöztetni a vászonra. A Kincskereső kisködmönben továbbélő magyar mesekincs a belső értékek, a jóság, a becsületesség erényeire, valamint a környezetünk megbecsülésére tanítja Ferkót.
A Szemes-házaspár azokat a történeteket emelte ki Móra önéletrajzi ihletésű regényéből, amelyeket bizonyítottan az író gyerekkori élményein alapulnak, ezért is keresztelték át főszereplőjüket a könyvbéli Gergőről Ferkóra. Az 1959 óta eltelt idő is sokat formált Szemesék filmtervén: mivel a hetvenes évekre már kevesebb embernek voltak személyes emlékei az első világháború alatti és utáni szegénységről, úgy döntöttek, jobban kihangsúlyoznak bizonyos motívumokat – például milyen sokat jelentett akkor egy falat kenyér –, hogy a történet átélhetőbb legyen a közönségnek. Szemes Mihálynak a Kincskereső kisködmön lett az utolsó filmje: 57 évesen, gyógyíthatatlan betegen végzett magával. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? Móra Ferenc írásaiból több filmklasszikus is született ( Ének a búzamezőkről, Hannibál tanár úr). A Kincskereső kisködmön nem lett az, de ifjúsági filmként máig magával ragadó, értékes alkotás. A főszerepet játszó Szűcs Gábor felnőttként is a színészi pályán maradt, és idővel rendezni is kezdett színházakban.