7 Fő Bűn
Többféle formában kerül piacra, legismertebb a páros kolbász. A páros kolbász esetében a húskeveréket 30–32 mm átmérőjű belekbe töltik, majd a bél elcsavarásával két, 18–26 cm hosszúságú darabra pározzák. Ezzel szemben a vastagkolbászt általában egy 40–50 mm átmérőjű és 30–40 cm hosszú béldarabba töltik. Ugyan nem tartozik a hungarikumok közé, de a gyulai kolbász változatai közé tartozik a lókolbász, melynek alapanyaga inaktól mentes lóhús. Az így előállított kolbászt ezután 4-5 napon keresztül bükkfával füstölik (a páros kolbászt a vastagkolbászhoz képest kissé magasabb, 35 °C hőmérsékleten), majd a vastagkolbászt szárítással is érlelik, két héten át is akár. Eltarthatóságát kis víztartalma (24–30%) és nagy szárazanyag-tartalma (40–46% zsír, 20–22% fehérje) garantálja. A gyulai kolbász előállítása kizárólag Gyula és Békéscsaba városok közigazgatási határain belül történik, a húskészítmény hazai forgalmazása országos lefedettségű. Minden magyar és külföldi áruházláncban, független kereskedők boltjaiban megtalálható a termék.
Az Országgyűlés 2012-ben alkotott törvényt a hungarikumok tárgyában. A már létező ún. "hungarikum-mozgalom" kezdeményezés a 2012. évi XXX. törvénycikknek köszönhetően így jogi hátteret és támogatást kaphatott. Emellett az említett törvénycikk célja, hogy megfelelő jogi keretet biztosítson a magyarság egésze számára fontos értékek azonosításához, gyűjtéséhez és dokumentálásához, lehetőséget biztosítva a minél szélesebb körben való megismertetésükhöz, megőrzésükhöz, védelmükhöz. A hungarikum egy gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. Hungarikummá kizárólag olyan kiemelkedő nemzeti érték nyilvánítható, amely előzőleg már felvételt nyert a Magyar Értéktárba. Kiemelkedő nemzeti értékké olyan nemzeti érték válhat, amely a megyei értéktárba, a külhoni magyarok értéktárába vagy az ágazati értéktárba már bekerült.
Nemzeti érték a megyei értéktárba kizárólag akkor kerülhet be, ha a települési vagy tájegységi értéktárba korábban már felvételt nyert. Ezen kritériumok alól kivételt képez az a 12 hungarikum, amelyek az UNESCO világörökségi helyszínek és a szellemi kulturális örökség területéről származnak, és ezáltal automatikusan bekerültek a Hungarikumok Gyűjteményébe is.
Tengernyi gond a kastélyban Jeles személyiség látogat a kastélyba. A magas rangú vendég érkezésének hírére felbolydul az úri lak. Sürög-forog a személyzet, a házvezető katonás fegyelemmel osztogatja az ukázokat. Minden perc számít, mire a vendég megérkezik, mindennek a helyén kell lennie, a személyzet azonban nem áll a helyzet magaslatán. Az idő vészesen fogy, ezernyi tennivaló adódik. A cselédek, inasok segítségre szorulnak, ide egy igazi problémamegoldó kell! Ez, és csakis ez lehet a szabadulás kulcsa. Ebben a helyzetben egészen egyszerűen nem szabad hibázni... Boszorkányok márpedig léteznek (16+) Az Úr kegyelmezzen lelkünknek! Gyulán a békés lakosság életét egy boszorkány keseríti meg, ám a gonosz nőszemélyt elfogták és a kastély pincéjében őrzik. Báró Harruckern János Györgynek segítségre van szüksége, mivel senki nem elég merész, hogy bebizonyítsa a bűnösséget. A játékosoknak minden bátorságukra szükségük van, hogy megoldják ezt a rejtélyt. Játékunk valós történelmi példákat dolgoz fel.
Fekete-Dombi Ildikó elmondta azt is, vendégeik körében nagy népszerűségnek örvendett a kastély fényképével ellátott euró, amelyért hosszú sorokban várakoztak a látogatók. Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A kastély több mint egy épület. Ez az első magyarországi kastély, amelyben színjátékot tartottak már 1746-ban. Az Erkel család több generációja is adott itt zenei estet, Erkel Ferenc a kastély parkjában szerezte több operája egyes részeit. A 13 aradi vértanú közül tíz itt tette le a fegyvert. Munkácsy Mihály itt kezdett ismerkedni a festészettel. Tovább olvasom >> Csupa-csupa olyan történelmi esemény zajlott itt, amiről érdemes megemlékezni és tanulni róla. Ehhez segítséget kaphatunk a kastély területén családi foglalkozásokkal, múzeumpedagógiai órákkal, kiállításokkal, tárlatvezetésekke. Amennyiben csak könnyedebb szórakozást szeretnénk sem kell otthon maradni, a kastély borospincéiben szabadulószobák várnak.
Az utolsó Almásy-örökös, Alajos 1945 novemberében öngyilkos lett, öccse, Kálmán a világháború kitörésekor Angliában maradt. A II. világháború után a kastélyt államosították, az épületben szakmunkásképző iskolát, ápolónőképző szakiskolát és kollégiumot, majd csecsemőotthont helyeztek el. Az 1960-as években a kastélypark nagyobb részén termálfürdőt alakítottak ki. A kastélyt az 1990-es években fokozatosan kiürítették. Az épületben három alkalommal járt uralkodó; 1807-ben I. Ferenc és lánya, Mária Ludovika (Napóleon francia császár későbbi felesége), 1857-ben Ferenc József császár feleségével, Erzsébettel, majd 1876-ban ugyan ő egy hadgyakorlat alkalmával járt a gyulai kastélyban. 1849. augusztus 23-án a 13 aradi tábornok közül tízen ebben az épületben tették le oldalfegyverüket, s indultak el utolsó útjukra az aradi vesztőhely felé. Ez az első magyarországi kastély, amelyben már 1746-ban színdarabot mutattak be. Himnuszunk zeneszerzőjének nagyapja kulturális udvarmesterként élt a falai között – s maga Erkel Ferenc is gyakran megfordult itt.
A több évszázados múlttal A következő csodás helyszín mely rákerült a magyar EuroSouvenir bankjegyekre nem más, mint a Gyulai Almásy kastély. A több évszázados múlttal rendelkező épület hosszú ideig főúri rezidenciaként szolgált, majd a 20. század kalandos eseményei után napjainkban múzeumként és látogatóközpontként működik, mely modern interaktív módom kalauzol minket vissza a múltba. A török hódoltság visszahúzódását követően Harruckern János György felső-ausztriai iparos családból származó katonatiszt III. Károly magyar királytól szolgálatai fejében kapta a majdnem egész Békés vármegyére kiterjedő területet. A csaknem elnéptelenedett megyét ő telepítette újra magyar, német, szlovák és román telepesekkel. A gyulai kastély barokk tömbjét fia, Harruckern Ferenc alakította ki, akinek unokája, Wenckheim Ferenc párját ritkító nemesi rezidenciává bővítette az épületet, mellé lovardát emelt, parkjába és télikertjébe egzotikus növényeket ültetett. A kastély Wenckheim Stefánia Mária grófnő és gróf Almásy Kálmán házassága révén került az Almásy család birtokába.