7 Fő Bűn
2021. 10. 20. A gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon idén közel 100 filmet mutattak be, köztük Kriska György új rövidfilmjét. Az ELTE biológusa ismét lélegzetelállító történettel nyűgözte le a közönséget: második helyen végzett "horrormeséje" a tavasszal megelevenedő vizek gerinctelen lakóinak korábban sosem látott világába kalauzol el – sok humorral és együttérzéssel. Az Édesvízi gerinctelenek a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon 2. díjat nyert a Kárpát–medence természeti értékei – Rövidfilmek szekcióban. Egyúttal a film 16 éves rendezője, Kriska Ferenc, Farkas Péterrel megosztva elnyerte az MMA által alapított, kiemelkedő fiatal alkotóknak járó Fekete István-díjat. A film szakértő-szövegírója és operatőre Kriska György, a Biológiai Intézet docense, aki az ELKH Vízi Ökológiai Intézet tudományos tanácsadójaként édesvízi gerinctelen állatokkal foglalkozik. Róluk írta eddigi legsikeresebb könyvét, az Édesvízi gerinctelen állatok határozót, amely angolul és németül is megjelent.
Kriska Györgyöt a filmes ismeretterjesztés pályája kezdetétől vonzza, első filmjei főként középiskolásoknak készült oktatófilmek voltak. Gödöllőn 2017-ben végzett az első helyen dokumentumfilm kategóriában a kérészekkel kapcsolatos kutatásait bemutató A dunavirág mentőakció. Óriási sikert aratott első önálló természetfilmje, A Vízipók tényleg csodapók!, amelyben a mindenki által ismert rajzfilm főszereplőjének életét mutatta be a valóságban, több éven át fényképezve az otthonában létrehozott búvárpók-tenyészet életét. A film 2019-ben megkapta a legjobb természetfilmnek járó díjat. A cikkben hivatkozott linkek:
DVD (angol és magyar nyelvű) 500 Ft 600 Ft 920 1 020 - 2022-07-16 09:53:00 Tesz-Vesz város 4. DVD (angol és magyar nyelvű) 500 Ft My Greatest Adventure DC képregény 2. száma eladó! 600 Ft - - 2022-07-14 17:23:40 Országh - Futász - Kövecses: Magyar-angol nagyszótár (*25) 2 000 Ft 3 200 - 2022-07-16 11:58:45 Bíró-Nagy András, Lakner Zoltán (szerk. ): Az igazságos kormányzás felé (*22) 1 500 Ft 2 700 - 2022-07-15 07:56:52 Életünk válsághelyzetei - A depresszió és a stressz - Dr. Bíró Sándor -T05a 350 Ft 1 300 - 2022-07-14 13:56:57 Országh: Angol-magyar, magyar-angol szótár I-II. 5 000 Ft 5 935 - 2022-07-16 23:00:00 Országh László: Magyar-Angol és Angol-Magyar Kézis 1 000 Ft 1 899 - 2022-07-14 01:41:00 Nagy Péter: Angol - Magyar Bank- és Tőzsdeszótár -T14 700 Ft 1 650 - 2022-07-14 12:26:21 Magyar értelmező kéziszótár A-Z-ig (*16) 1 200 Ft 2 400 - 2022-07-17 17:43:52 Pócs-Bíró: Kultúrnövények I. / dedikált (*26) 700 Ft 1 900 - 2022-07-18 15:44:14 Halász Előd: német-magyar és magyar-német kéziszótár 990 Ft 2 190 - 2022-07-16 18:49:33 Bíró Péter: Hazafelé 500 Ft 1 200 - 2022-07-16 23:08:12
Nézzük meg az alábbi tankockát, és a gyerekek próbálják felismerni a tengeri élőlényeket az árnyalakjukról. A tankocka elérhető itt: Vörös-tenger árnyképek Majd nézzük meg a film egy kikockázott pillanatát is! A tankocka elérhető itt: Vörös-tenger árnykép Beszéljük meg a kép vizuális elemeit: arányok (bálna, emberek) színek, színkontrasztok (kék/zöld – sárga, sötét–világos) formák kontúrvonala, kontrasztja (nagy fekete folt – kicsi, színes foltok sora) felület, textúra (a tenger hullámzásának, a fáklyák lobogásának ábrázolása). Végül vigyünk be többféle árnyalatú színes papírt (vízszínekből legyen bőven, ajánlott a gyűrt-merített színes papír). A gyerekek papírkollázs technikával készítsenek hasonló képet, amin többféle tengeri élőlény szerepeljen. (A bálna ábrázolásához nem kell ragaszkodni, hiszen nem vörös-tengeri élőlény. ) Tengeri állatok hangja (Zenei-ritmikus, természeti, verbális-nyelvi) A tengeri állatokat némának tartjuk, pedig vannak közülük, akik képesek hangot kiadni. Nem is akármilyen hangot!
Az édesvizekből és óceánokból származó élelmiszerekben általában több az értékes tápanyag, mint szárazföldi társaikban, így ha ezt részesítenénk előnyben, azzal nemcsak az állattartás miatt elfoglalt szárazföldi területeket szabadíthatnánk fel, de a globális éhezést is csökkenthetnénk. Mindezt azonban nem a már most is káros túlhalászattal kellene elérni, hanem más fajták (kagylók, tengeri algák és moszatok) tenyésztésével és fogyasztásával – írja a Másfélfok klímapolitikai blogon pénteken megjelent cikkében Jurecska Laura környezetkémikus, a környezettudományok doktora. Az angolul összefoglaló néven "blue food"-ként, azaz kék ételekként emlegetett élelmiszercsoport Jurecska szerint túlmutat a halakon vagy a tenger gyümölcsein: ide tartozik az édesvizekből, az óceánokból és a tengerekből származó állatok, növények és algák összessége. A kutató adatai szerint ezek az ételek világszerte 3, 2 milliárd ember számára jelentik a fő fehérjeforrást, 800 millió embernek pedig megélhetést biztosítanak.